Számos tévhit kering napjaink egyik legnépszerűbb étele, a hamburger kapcsán. Egy amerikai újságíró hosszas kutatómunka után tett nagy felfedezést.
Számos tévhit kering napjaink egyik legnépszerűbb étele, a hamburger kapcsán. Egy amerikai újságíró hosszas kutatómunka után tett nagy felfedezést.
A The Washington Post egyik újságírójának, Erik Ofgangnak elege lett a hamburgerhez köthető városi legendákból. Hosszas kutatómunka után kiderítette, hogy a kenyér közé vagy belsejébe elhelyezett apróra vágott hús koncepciója kis túlzással olyan ősi, mint maga a civilizációnk.
„Egy Kr. u. első századi római szakácskönyvben egy olyan receptet találtunk, ami gyanúsan közel áll a modern burgerhez. Ez egy darált húsos pástétom, zúzott dióval keverték össze, erősen fűszerezték, majd főzték” – nyilatkozta a cikkben George Motz filmrendező és szerző, aki szintén évekig kutatta a hamburger történetét.
A következő izgalmas fejleményhez egy nagyot kell előre ugrani az időben. Az 1700-as évek közepén az angol Hannah Glasse The Art of Cookery Made Plain and Easy című könyve egy „hamburgi kolbász" receptet említ, amit pirított kenyéren tálaltak. Fontos megjegyezni, hogy Németországban a Rundstück Warm nevű, kenyéren sült húspogácsa 1869-ben már bizonyíthatóan nagy népszerűségnek örvendett.
Ofgang szerint azonban a ma ismert hamburger igazi előfutára a hamburger steak nevű olcsó étel volt, ami az 1870-es évek elején jelent meg az amerikai étlapokon. A darált marhahúsból és hagymából készült pogácsákat akkor még kenyér nélkül tálalták. A fogás a nevét a Hamburg környékén nevelt szarvasmarhák után kapta, állítólag ők „szolgáltatták” a húst az ételhez.
A hamburger és a sátán
Az 1880-as évekre a hamburger steak már Amerika szerte elérhetővé vált az éttermekben. A kapcsolat a szendviccsel is innen eredeztethető. A húsokat gyakran olyan helyeken kínálták, ahol kenyeret és szendvicseket is lehetett kapni.
Az elkövetkezendő években alaposan felpörögtek az események. 1887-ben egy New York-i panzió 10 centért (mai áron 1100 forint) hirdetett „egy csésze kávét, hamburger steaket és kenyeret". Néhány évvel később, 1891-ben a Boston Globe egy hentesüzlet hirdetését közölte, ami egy szakácskönyvet árult a „hamburger pirítós" receptjével.
A Reno Gazette-Journal 1893. július 25-i számában megjelent egy tudósítás: „Tom Fraker büszke arra, hogy képes hamburgeres szendvicseket készíteni”. A szakács meglovagolta a hullámot, hamarosan érkezett a folytatás. E szerint „Fraker híres hamburgeres steak szendvicsei mindig kéznél vannak, hogy feltöltsék az üres gyomrot, és még magát a Sátánt is erőssé tennék”. A szöveg elérte célját. Nem meglepő módon sokan felháborodtak a bűnös asszociáció miatt. Mivel azonban az étel elsősorban az alsóbb társadalmi rétegek között volt népszerű, ezért ez a jelenség pozitívan hatott hamburger „felfutására”.
Ahogy mondani szokás, a többi már történelem. A szendvics először meghódította az USA-t, a 20. században pedig szépen fokozatosan a világ valamennyi kontinensét bevette. Olyannyira, hogy ki lehet jelenteni, a hamburger a 21. századi ember egyik kedvenc ételévé vált és már a vegánok is magukénak érezhetik.
