Az új hungarikum gyökereit Franciaországban kell keresni, mai formájában viszont tényleg csak Magyarországon létezik.

2024. június 18-án újabb 3 elemmel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és 2 tétellel gyarapodott a Magyar Értéktár. Hungarikum lett a szaloncukor, amely a karácsony elmaradhatatlan része, és a XIX. századi megjelenése óta a hazai cukrász- és édesipar fontos terméke. Szintén bekerült a gyűjteménybe a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom világszerte ismert, kizárólag magyar földeken termesztett paradicsomból készül. A Magyar Értéktárba felvett új elemek közé tartozik a pápai sonka, amely a pápai húsipar híres terméke, amely mára világhírnévre tett szert.

(Hungarikum lett még egyébként a kocsi is, a Hungarikum Bizottság döntésével összesen kilencvenkettőre emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma. A Magyar Értéktárban pedig jelenleg 154 kiemelkedő nemzeti értéket tartaak számot.)

Bár valóban egyértelműen magyarként tekintünk rá, mint korábban megírtuk, közkedvelt karácsonyfadíszünk és nassolnivalónk, a szaloncukor, minden bizonnyal a francia fondant-cukorból fejlődött ki. Ezt a kikristályosodott cukormasszát Franciaországban a 14. században kezdték el készíteni. Innen német cukorműves mesterek közvetítésével, a 19. század elején érkezett Magyarországra. Itthon sok változáson ment keresztül, míg elnyerte ma ismert formáját. Kétségtelen, hogy ebben a formában valóban egyedül Magyarországon létezik (még Szlovákiába és Romániába is tőlünk szállítják, feltehetően ott is túlnyomórészt a magyarajkú közösség fogyasztja), ám még egyszer hangsúlyozzuk, a gyökereit inkább Franciaországban kell keresni.

Címlapfotó: American Heritage Chocolate / Unsplash