Különleges zöldségnövény, itthon is egyre többen ismerik. Salátába kiváló és gyógynövényként is megállja a helyét.
Különleges zöldségnövény, itthon is egyre többen ismerik. Salátába kiváló és gyógynövényként is megállja a helyét.
A kárdi (Cynara cardunculus) szinte ismeretlen zöldségnövény nálunk. A minap az Agrárszektor mutatta be egy részletes cikkben. Többek között azt is elmondták benne, miért érdemes borba áztatva fogyasztani. A „boros recepten” felbuzdulva osztjuk meg az alábbiakban az Agrárszektor cikkét.
Kinézetre hasonlít egy bogáncshoz - de nem az. Akár másfél méter magasra megnő, látványos levelei, valamint hatalmas égszínkék virágai vannak, ennek köszönhetően dísznövénynek is alkalmas. Azon kevés zöldségnövények közé tartozik, melyeknek a levélnyelei ehetőek.
https://vince.hu/falatok/krumplisalata-ecet/
Kétéves növény, ami nem szereti az átültetést
A kárdi a fészkesvirágúak közé tartozó kifejezetten fénykedvelő növény, már egy kis árnyékra is rosszul reagál, ekkor hajtásai megnyúlhatnak, és a virágzása is elmaradhat. Csak tápanyagban gazdag, jó vízelvezető képességű talajban termelhető, magról szaporítva. Gyökere vastag karógyökér, de ez nem nyúlik le mélyre a talajban, és mint a karógyökerű növények általában nehezen viseli az átültetést. Nem szereti a szárazságot sem, de a pangó vizet szintén nem tűri. Magját második évben érleli be.
Akár fél méteres levelek
Terebélyes levelei akár fél méteresek is lehetnek. Méreteiből adódóan érdemes egyedül, szoliterként tartani a kert egyik sarkában, de a díszkertben a füves területek szélén is rendkívül mutatós. Virágai augusztusban és szeptemberben nyílnak, nagyon jó mézelő, vonzza a rovarokat, pillangókat, és a levéltetveket is. Mivel a levélnyelét lehet fogyasztani, ezért ne permetezzük felszívódó hatású és hosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkező szerekkel. Jó, vegyszermentes megoldások is vannak a levéltetvek ellen, ilyen például a kenőszappan vizes oldata, kipermetezve. Mediterrán eredetű növény, ezért sajnos a komolyabb fagyot nem bírja. Ezért a tövét télen takarni kell, de még így is előfordulhat, hogy visszafagy. Takarásnál először vékony gallyakat kell rátenni, majd erre kerülhet a száraz falomb, így kellően szellőzni tud a tő, és nem rohad be.
Hasonlósága az articsókával nem véletlen, mivel annak az őse. Fogyasztani több részét is lehet, például a húsos levélbordázatát, de előtte etiolálni, azaz halványítani kell. Első éves korában ezért fogyasztás előtt takarni szükséges, a fénytől el kell zárni kell a leveleit, így kesernyés ízét elveszti. Ezt a műveletet 3-4 héttel a szedés előtt kell végezni. Nem árt megközelítőleg a fagyok beállta előttre időzíteni ezt. Takarásnál ügyelni kell, hogy levegőt azért kapjon, mert dús lombozata a párától tönkre mehet. Erre a legalkalmasabb szalmát, vagy hullámkartont használni, amit a szél miatt rögzíteni kell. Mint látható, elég munkaigényes növény, de kétségtelen, hogy a fagyok előtt felszedve pincében sokáig eláll és olyan időben ad zöld salátának valót, mikor már más növény nincs. (Akár az itt ajánlott salátákba.)
Gyógynövényként is megállja a helyét
Szárított levele borban pár hétig áztatva (25 g kárdi 1 liter borhoz) étvágygerjesztő, vizelethajtó, és tüdőbántalmak elleni hatásos szer. A kárdiból kivonatokat is készítenek, amelyek védelmet nyújtanak a máj számára, és emésztésserkentő hatásúak. Gazdag ásványi sókban, elsősorban mészben és foszforban, B1-, B2-vitamint is tartalmaz. Levélnyele sokféleképp elkészíthető. Endíviához, cikóriához hasonlóan salátának, főzeléknek, sültnek, rakottnak. Bár az articsóka őse, míg annál a virágzat fészekpikkelyeinek a töve az ehető, a kérdi esetén a halványított levelek adják a konyhai alapanyagot. Bonyolult előkészítése miatt klasszikus házikerti növény, hiszen üzemi termesztése, a levelek halványítása nem megoldható. Míg az articsóka egyszerűbben feldolgozható, de kisebb a konyhai szempontból hasznos része, addig a kárdi halványítása munkaigényesebb, ám így jóval több ehető részhez jutunk belőle.
