Magas tápanyagtartalmának jelentős részét mélyhűtött állapotában is megőrzi.

A Brassica oleracea convar. botrytis var. botrytis tudományos néven ismert zöldségnövény a Földközi-tenger keleti térségéből származik. Sokak szerint a Plinius által (i. sz. 62-115) leírt hat káposztaforma közül az úgynevezett tritiáni káposzta (spárgakáposzta) már a karfiol előnövénye volt. Hazánkban az első irodalmi utalás Lippay Jánostól való, aki 1664-ben caulifioli néven említi a karfiolt.

Jó étrendi hatása van. Magas C-vitamin-tartalmát (50-80 mg/100 g) mélyhűtött állapotban is megőrzi. Jelentős mennyiségű B1- és B2-vitamin is található benne, valamint gazdag ásványi sókban. A zöldséget bemutató Magyar Mezőgazdaság oldal azonban nem ezért nevezi cikkében a „nyolcadik csodának”. A termesztés nehézségére utalnak vele. Nyári termesztése nehézkes, mivel a rózsa fejlő­dését a tenyészőcsúcsot ért hideghatás indítja be, jellemzően a tenyészidőszak derekán. Az utóbbi években a nyári napi középhőmérséklet sokszor 25 °C feletti, ilyenkor egy kiadós hajnali öntözés segíthet beindítani a jarovizációt. A melegedő klímának viszont van pozitív hatása is a karfioltermesztésre nézve, ugyanis az enyhébb telek lehetővé teszik, hogy hosszabb tenyészidőszakkal számoljunk. A kar­fiol lábon tartva átvészelheti a mínusz 6-8 °C-os hidegeket is, igaz, nem tartósan. Régebben november végén, december elején le kellett szedni a fejeket, mostanában volt arra is példa, hogy januárban vágták a karfiolt.

Ezzel együtt Magyarországon is népszerű élelmiszerről van szó. A már említett cikk szerint Magyarországon az utóbbi években 500 hektáron termesztik, zömmel az őszi időszakban, júliusi ültetéssel, 70-80 napra és 80-90 napra szedhető fajtákat használva.

Címlapfotó: Milada Vigerova / Unsplash