Piacvezető Magyarország ennél a terméknél, itthon viszont sokan még a nevét sem hallották.

Az Agroinform interjút készített Ondré Péterrel, az Agrármarketing Centrum ügyvezetőjével az Agrárminisztérium által meghirdetett trappista sajt fogyasztásösztönző kampány sajtótájékoztatóján. A beszélgetésben szó esett arról is, hogy bizonyos magyar sajtok külföldön is keresettek. Arra a kérdésre, hogy milyen magyar tejtermékek sikeresek az exportpiacokon, Ondré Péter a következőt válaszolta: „Egyrészt maga a tej jelentős hányadot tesz ki az export statisztikában, de láthatjuk azt is, hogy a feldolgozott, például sajtipari termékeink is sikeresek a külpiacokon. Kevesen tudják, hogy a kashkaval (cascaval) termékkategóriában Magyarország piacvezető több közel-keleti országban, és vannak olyan, nagy sajtkészítő cégeink, akik ezen a piacon abszolút domináns pozícióban vannak.”

A kashkaval egy félkemény, sárga sajt, melynek eredete a Balkán-félszigetre nyúlik vissza. Jellegzetes, enyhén sós, pikáns ízű, és jól olvad, ami miatt népszerű grillezésre és reszelésre is. A kashkaval többféle tejből is készülhet: tehéntejből, juhtejből vagy keverékéből. A kashkaval a pasta filata sajtok családjába tartozik, ami azt jelenti, hogy a túrót forró fürdőben készítik el a gyártás során.

A kashkaval sajt története a tizennegyedik századra nyúlik vissza, és az erdélyi Alpokban kezdődött. A helyi pásztorok itt készítették el ennek a sajtnak az első kerekeit a juhok friss, gazdag tejéből, tudásuk pedig nemzedékeken át öröklődött. Nevét az olasz Caciocavallo sajtról kapta – olvasható a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet honlapján. Mint írják a kashkaval sajt elnevezése a sajt szállításához használt eszköz kapcsán merült fel, ami „cavallo”-t, vagyis lóhátat jelent. Napjainkban főként Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Törökországban, Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban gyártják. Mint sajttípus a parenyicához és a mozzarellához hasonlóan a hevített-gyúrt sajtok közé tartozik.

Címlapfotó: Tara Clark / Unsplash