Magyarország az Európai Unió legnagyobb exportőre, világszinten hasonlóan jó pozíciót foglal el már évek óta.

Szabolcsi alma, szatmári szilva, gönci kajszi - csak néhány fajta abból, amelyek a hazai gyümölcsösökben fellelhetőek. 2020-ban Magyarországon 32 548 gyümölcstermesztő gazdaság működött, valamivel több mint 94 ezer hektáron. Az Agrárszektor az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglalóját alapul véve foglalta össze a hazai gyümölcstermesztéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Egészen pontosan azt, hogy az exportban hogyan jelenik meg az ágazat.

Magyarországon területi viszonylatban a legtöbb gyümölcsöt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében takarítják be. 2021-ben 426 116 tonnányi almát, barackot, szilvát, körtét és meggyet szedtek le az itt található gyümölcsösökben. A teljes országos mennyiség 2021-ben 699 277 tonna volt, amelynek több mint 60%-át adta legkeletibb megyénk. A gyümölcstípusok tekintetében az alma és a meggy országos szinten is jelentős mennyiséget tesz ki, de magas a kajszibarack előfordulási gyakorisága is az egyes területeken.

A gyümölcs főként konzerv formájában érkezik a fogadó országok piacára, a fagyasztott állapotú termékek pedig többnyire Lengyelországból kerülnek szállításra világszerte. Európában a legtöbb meggyet Németország importálja, elsődlegesen hazánkból és Lengyelországból. A magas exportértéknek köszönhetően az elmúlt évek során jelentősen emelkedett a cseresznye és a meggy felvásárlási átlagára is. Szintén dinamikus növekedést jelez az időszak során az alma, körte és szilva ára is, ugyanakkor a barackfélék tekintetében visszaesés is megfigyelhető 2015 és 2019 között.

Címlapfotó: blue bird / Unsplash