Egyszerre finom élelmiszer és gyógyhatású szer.

A mustár név hallatán sokaknak azonnal a sárga, csípős szósz jut eszébe, pedig a mustár ennél jóval sokoldalúbb. Magjai és levelei egyaránt értékesek, legyen szó gasztronómiai élvezetekről vagy gyógyhatásokról.

A mustármag legfontosabb hatóanyagai a glükozinolátok, melyek enzim hatásra izotiocianátokká alakulnak át. Ezek az izotiocianátok felelősek a mustár csípős ízéért és számos gyógyhatásáért. Emellett a mustár tartalmaz még zsíros olajokat, fehérjéket, ásványi anyagokat (kálium, kalcium, magnézium, foszfor) és vitaminokat (A-, C-, K-vitamin, folsav) - mutatja be a növényt a haszon.hu cikke.

Napjainkban is számos jótékony hatását tartják számon. Serkenti az emésztőnedvek termelődését, ezáltal javítja az emésztést és enyhítheti a puffadást. Az izotiocianátoknak köszönhetően képes gátolni bizonyos baktériumok és gombák szaporodását. Külsőleg alkalmazva, borogatásként segíthet enyhíteni az izom- és ízületi fájdalmakat, gyulladásokat (pl. reumás panaszok). Fontos azonban a fokozott óvatosság, mert irritációt okozhat.

Az angol mustár legjelentősebb hatóanyaga a szinalbin, míg a fekete és a szareptai mustár esetében a szinigrin. Ezek egy enzim hatására alakulnak tovább a prevenciós, vagy gyógyhatással bíró vegyületekké. A szinigrin hatóanyaga alkalmas sebgyógyításra, mivel antibakteriális és előmozdítja a seb bezáródását. A bőrbe dörzsölve, vagy borogatás formájában a felületi és a mélyebb rétegekben is fokozza a vérkeringést, csökkenti az ízületi és az izomfájdalmakat, továbbá képes oldani a simaizom görcsöket. A tradicionális kínai gyógyászat köhögés, meghűlés, mellkasi fájdalmak gyógyítására használja, mivel hörgőtágító és köptető hatása is van. Mellkasi területen pakolásként, vagy bedörzsölőként könnyíti a légzést és szorgalmazza a váladék eltávolítását.

Címlapfotó: Nisuda Nirmantha / Unsplash