Számos verzió létezik a Magyarországon amúgy valóban népszerű édesség születését illetően.

A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a höveji csipkével és a pozsonyi kiflivel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter.

Az MTI azt írja, Nagy István a testület indoklását ismertetve elmondta, a pozsonyi kifli a téli ünnepek hagyományos magyar süteményeként válhatott hungarikummá. Mindez azért érdekes, mert a wikipédia szerint például egyáltalán nem biztos, hogy magyar édességről van szó. Kitalálója nem ismert, egyes verziók pozsonyi szlovák, mások bécsi osztrák cukrászmesterről szólnak. A szlovákoknak kedves verzió szerint Bratislavský rožok már az 1590-es években kapható volt pozsonyi éttermekben, bár gyártása még régebbi keletű.

Az a történet is tartja magát, hogy Bécs sikertelen török ostroma után egy Wendler nevű bécsi sütőmester találta ki. Amikor a városon kívüli Szent István templom tornyán a török félholdat visszacserélték keresztre, az az ötlete támadt, hogy „megeteti” a félholdat az emberekkel. Tudniillik kárpótlásul, amiért az ostrom alatt annyit koplaltak. Létezik egy valódi monarchiabeli koprodukciót felvázoló teória is. E szerint 1785-ben, Mikulás napján, Scheuermann pozsonyi pékmester egy új, töltött süteményt helyezett el a kirakatában. Ez a későbbiek során mint Pressburger beugle honosodott meg a köztudatban (Pressburg Pozsony német neve).

Ehhez képest a pozsonyi kifli „Posonyi finom mákos kaláts” néven történő első magyar említése Czifray István 1830-ban megjelent Magyar nemzeti szakácskönyvéből ismert. Ezzel együtt a pozsonyi kifli 2012 óta a hagyományos különleges magyar termék címet viseli.

A pozsonyi kifli után felkészül a lángos?

A Magyar Értéktár bővítéséről a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos számolt be. V. Németh Zsolt közölte, hogy kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánították a lángost, amit ma már nem csak a magyarok ismernek és szeretne.

A 2012. július 1-jén hatályba lépett törvény szerint a hungarikumok a magyarságra jellemző tulajdonságaikkal, egyediségükkel, különlegességükkel, minőségükkel a magyarság csúcsteljesítményei. A Hungarikumok Gyűjteményét a kiemelkedő nemzeti értékeket tartalmazó Magyar Értéktár követi, az értékpiramis alapjait a megyei, az ágazati és a külhoni értéktárak alkotják. A Hungarikumok Gyűjteményébe a Hungarikum Bizottság 31. ülését követően 87 nemzeti érték, a Magyar Értéktárba 150 nemzeti érték tartozik.

Címlapfotó: Andrés Giménez / Unsplash