Két kódszám árulja el a csomagoláson, ha rovarból kivont anyag, vagy rovarváladék található az élelmiszerben.

Az Európai Bizottság 2023 februári döntése nyomán a házi tücsökkel együtt már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg az Európai Unióban – olvasható az Agrárszektor cikkében. Hiába zárkózik el a legtöbb magyar attól, hogy rovarokból készült ételt egyen, így is a többség feltehetően naponta fogyaszt olyan élelmiszert, amelynek adaléka rovarból kivont anyag, vagy rovarváladék.

A két széles körben alkalmazott ilyen adalék a kármin és a sellak. Míg előbbi húskészítmények, édességek, lekvárok, italok piros árnyalatáért, utóbbi édességek, csokoládék, gyümölcsök és gyümölcskészítmények fényes hatásáért felelős.

Amíg a kármin vagy kárminsav sokszor E120 fedőnéven, úgy a sellak E904-es kód alatt fut a csomagolásokon. A Nébih E-szám kereső oldala szerint a kárminokat és a kárminsavat a kosnilból állítják elő - amely a bíbortetű (Dactylopius coccus Costa) nőnemű példányainak szárított testéből áll. A tájékoztatás szerint a színező alkotórész a kárminsav, mely vörös, sötétvörös színű. Az élelmiszereknek a kárminsav eperszínű árnyalatot ad.

A Nébih szerinti példák engedélyezett felhasználásra: cukorkák, desszertek, gyümölcskocsonyák, húskészítmények, italok, joghurtok. Így tehát tényleg úgy tűnik, hogy megbarátkozhatunk azzal a gondolattal, hogy lassan kikerülhetetlen lesz, hogy így vagy úgy ne fogyasszunk rovarokat valamilyen formában.

Címlapfotó: Tara Clark / Unsplash