1973-ban volt utoljára ilyenre példa.

Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. Az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el a súlyos gazdasági kárral járó betegség elterjedésének megakadályozása érdekében. A rendkívül ragályos betegség 1973, vagyis 52 év után jelent meg újra Magyarországon.

Egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen jelentkeztek március elején a ragadós száj- és körömfájás betegség klasszikus tünetei. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette, ezért dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a járványügyi nyomozás megindítását. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében rendkívül szigorú hatósági intézkedések lépnek életbe, melyek magukba foglalják a fogékony élőállat fajok szállításának tilalmát is.

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni.

Az állomány felszámolása, a fertőzés forrásának felderítése folyamatban van. A legfontosabb, hogy minden, a betegségre fogékony faj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások és az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására, állataik megbetegedését azonnal jelentsék állatorvosuknak!

Címlapfotó: Monika Izdebska / Unsplash