200 évünk lett volna rá megtanulni, de még mindig elkövetjük ugyanazt a hibát.

A virsli a magyarok egyik kedvenc étele, változatos formában esszük. Reggelire mustárral, gyors ebédként kifliben, vendégváró falat formájában pedig salátaként. Szinte a hungarikumoknak kijáró tisztelet övezi, pedig ha egyáltalán, akkor inkább „monarchikum”-nak tekinthető. Hogy mást ne említsünk, Ausztriában és Szlovákiában ugyanúgy rendkívül népszerű.

És amúgy Németországban is, hiszen hódító útját minden valószínűséggel innen kezdte. Egy Johann Georg Lahner nevű frankfurti hentes készítette először 1805-ben, miután marha- és disznóhúsból valamint fűszerekből kikevert egy masszát, amit juhbélbe töltött. (Német nyelvterületen mai napig él a Franfurter elnevezés a virslire.)

A jó minőség (például juhbél és a magas hústartalom mellett) sok múlik az otthoni főzésen is. Aminek tulajdonképpen nem is főzésnek, inkább csak melegítésnek kéne lennie. A virsli hőkezelten érkezik a boltokba, ezért elegendő felmelegíteni. Vagyis a legjobb, ha nem forrásban lévő, csak forró vízbe helyezzük őket. Zamatosabb marad és nem is durran ki. A klasszikus eljárás, ha a virsliket gyöngyöző (80-90 Celsius-fokos) vízben 2-4 percig melegítjük. 

Sokan a mikrózásra esküsznek, mivel ez a legegyszerűbb megoldás. Vannak gyártók, akik ezt egyáltalán nem javasolják, vannak akik a csomagoláson figyelmeztetnek: ne vigyük túlzásba, mert szintén szétpattanás lehet a vége.

Címlapfotó: Gaelle Marcel / Unsplash