Még nincs egy évtizede, hogy megjelentek a Harsányi Pincészet első borai, most pedig már a káprázatos fekvésű Dűlőbisztróban is elérhetőek.

Minden borvidéknek megvan a felszín alatt meghúzódó sajátságos bája: a csodálatos természeti környezet mellett Tokaj-Hegyalja varázsa alighanem a történelmi múltjában is rejlik. A mesésen zöldellő szőlődűlők változatos kőzetű talaját egykor a Rákócziak lábai koptatták, itt esküdött Balassi Bálint, ide született Kossuth Lajos – akinek tiszteletére minden hegyaljai településen találni Kossuth utcát. Sárospatak neve is javarészt a gazdag történelme kapcsán cseng ismerősen a bortúrázók fülében – akár a fentebb felsorolt egykori nagyjaink révén is –, pedig itt is találni olyan borászatokat, amelyekhez érdemes betérni.

Terasz a Megyer-hegyi tengerszemnél

Sárospatak utcáin bolyongva, szimultán abszurd harcban állva két navigációs hanggal is, keresgéljük a Harsányi Pincészetet – még a feladásig nem jutunk el, azonban inkább telefonon kérünk segítséget vendéglátónktól. „A 37-es úton Sárospatakot elhagyva (ezen a ponton veszti végképp értelmét a GPS) a Megyer-hegyi tengerszemet jelző táblánál kanyarodjatok el, kövessétek a Ciróka Pihenőpark táblát, majd át a kis hídon, és már látni is fogjátok az épületet. Nem lehet eltéveszteni."

Kanyargunk tehát kicsit a már a kora délelőtti órákban is a tengerszemhez igyekvő turisták által pettyezett úton, majd át a hídon, és valóban ott is vagyunk. Érkezésünk után pár perccel filigrán fiatal nő pattan ki fürgén a nyitott platós furgonból, elegánsan, ahogyan egy tulajdonoshoz illik. „Te ezzel jársz?" „Nem – nevet –, csak olyankor, ha a helyzet megköveteli." Bár már akár ebből az első pillanatból is sejteni lehet, a későbbiekben csak még erősebben kirajzolódik az, hogy Harsányiné Bodóczi Ildikó minden bizonnyal szuperképességgel van felvértezve: kivételes tehetséggel alkalmazkodik a rendkívüli helyzetekhez.

Mint a mesében

A Harsányi Pincészetet a jelenlegi valójában ugyan kevesebb mint egy évtizede ismerhetjük – a birtok viszont (eltekintve a Rákosi- korszaktól) több mint 160 éve a család tulajdonában van. Ildikó és a férje, Harsányi Gábor 2012-ben vették át a birtok vezetését, az akkori másfél hektárt fokozatosan és tudatosan bővítették 18 hektárra. Amerre a szem ellát, szőlő öleli körbe a pincét: az egybefüggő területeket, ha kellett, soronként vásárolták meg az időközben elöregedő tulajdonosoktól.

„A kezdetekkor is bióban gondolkodtunk már, ezért fontos volt, hogy ne legyenek szomszédjaink, akiktől átfújhatja a vegyszert a szél a mi szőlőnkre is. Most a biominősítés megszerzése a cél, az átállás eleve három év, és a sok új terület miatt ezek az évek mindig megtoldódtak még újabbakkal – de ha minden igaz, jövőre megkapjuk a papírt is róla" – meséli ldikó türelmesen a kihívásokkal teli kálváriájukat a Dűlőbisztró teraszán, és közben mutatja is nekünk a mesebéli elnevezéssel bíró területeiket.

Az ott a Ciróka, a történelmi Királyhegy és a Megyer, az a picike ott fent pedig mind közül a legértékesebb, a Kútpatka. Ez utóbbi adja a legszebb termést, legutoljára viszont 2017-ben szüreteltek róla – a bioszőlő ugyanis jobban ízlik a vadaknak is, mint a vegyszerrel kezelt. Az idei évben főleg az építkezés került fókuszba, azonban a szüret után első dolguk lesz a zempléni vadak menüjéről száműzni a Kútpatka termését – hiszen rajtuk kívül a borbíráknak is ízlik az innen szedett gyümölcs: a 2020-as Decanter borversenyen (DWWA) 95 pontot kapott a dűlős boruk.

A cipész maradjon a kaptafánál

Ezen elv mentén a közgazdász végzettségű tulajdonosok a borkészítést inkább szakemberre bízzák: Matisz Gábor a kezdetek óta a pincészet motorja, birtokigazgató és szőlész egyben, aki úgy ismeri az egyes tőkéket, mint a tenyerét. Tudása olyan kincs, amelyre bátran lehet építkezni és amely elengedhetetlen a bioszőlő-művelésnél. A mesebeli dűlők levét – amelyek olyan borokat eredményeznek, mint a Hercegnő, a Hős, vagy a már fentebb is említett Kútpatka – idén januártól Mészár Csanád felügyeli, aki korábbi hegyaljai tapasztalataira alapoz. Harsányi Gábor pályázatíró cége három országban van jelen, de mivel számára éppúgy, mint a feleségének ez egy szerelemprojekt, amikor csak ideje engedi, ellátogat a birtokra. A kivitelezést Ildikó vigyázta, aki a rendezvényszervező és marketinges vállalkozása mindennapjaiból kiszakadva ingázik a főváros és Sárospatak között – így tartják rajta szemüket mindenen. Egyelőre úgy látszik, hogy továbbra is kétlaki élet mellett néznek szembe a napi kihívásokkal, azonban mivel három gyerek jövőjét is egyengetik, nincs kétségük afelől, hogy a jövőben ők is csatlakoznak majd a családi vállalkozásukhoz.

Virtuális közösségek

Bár Ildikó a szőlővel és a borral csak a férje révén került szorosabb kapcsolatba, az elmúlt években ő is sokat és egyre tudatosabban kóstolt, így már magabiztosan csatlakozott be az online kóstolók világába. A kényszerű bezártsággal egy időben sokan kacérkodtak ezzel a műfajjal itthon, ki több, ki kevesebb sikerrel. Ildikóék az előbbi táborba tartoznak.

„Az elsők között hirdettük meg az online kóstolókat, ilyen sikerre azonban nem számítottunk. A résztvevők között ugyanis kialakult egy virtuális közösség, akik sokszor nélkülünk is együtt kóstoltak – online. Majd ahogy már lehetett ismét személyesen is menni bortúrázni, első útjuk ide vezetett, hozzánk: két teljes napot itt töltöttek. Elmentünk dűlőtúrára együtt, szerveztünk nekik bormozit – nem gondoltam volna, hogy az online világ is képes ennyire összekovácsolni embereket. Nekünk jól alakult a 2020-as év, hála ezeknek a virtuális kóstolóknak és a webshopunknak, nem volt forgalomkiesésünk."

És ha már szóba került a dűlőtúra, lassan mi is felkerekedünk és elindulunk a legfontosabb szőlőterületre.

Lehet-e lassítani?

Hűs árnyat adó fák alatt húzódik meg a tanya, az egész birtok origója. Ha még lépünk párat, pont rálátni a Dűlőbisztróra, a sűrű növényzet viszont megvéd bennünket a kíváncsi tekintetek elől. „Ez itt a kezdő másfél hektárnyi terület" – mutat Ildikó a tanya mögött megbúvó szőlőre. „Ezt gondozta apósom, ide járt le Pestről kéthetente oldalkocsis motorral, vonattal vagy Trabanttal – mikor mivel tudott." A világ zajától távol eső biztonságos menedék ez, alig pár lépésnyire a tengerszemtől, amely kétséget nem tűrően csendben is azt hirdeti: ez az az otthon, amely megéri a heti sok száz kilométeres távok leküzdését. És hogy ennyi munka után lehet-e egy kicsit lassítani? „Talán majd, ha nagymama leszek" – nevet Ildikó a kérdésen. „A tervem az, hogy itt játsszak majd egyszer a kilenc unokámmal. De az még nagyon sokára lesz."

A cikk a Vince Magazin 2021/9 Szeptemberi lapszámában jelent meg.

Szerző: Kalmár Borbála
Címlapfotó: Jekken Péter