A Balkán borai rendkívül sokfélék, köszönhetően a félsziget változatos földrajzának és klímájának, valamint a sok őshonos szőlőfajtának.
A Balkán borai rendkívül sokfélék, köszönhetően a félsziget változatos földrajzának és klímájának, valamint a számos őshonos szőlőfajtának.
A térség szakértője, a magyar borokat szintén jól ismerő Caroline Gilby angol Master of Wine írt kompakt kedvcsináló cikket a Balkán-félsziget borairól a Decanter oldalra. Az alábbiakban az ő ott leírt gondolatait foglaltuk össze.
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget. Keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) északon a Duna, a Száva, a Krka, a Vipava és az Isonzó folyó határolja. Az alábbi országok találhatók rajta részben vagy egészben: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia, Törökország.
Milyen boros történelme van?
Egyes feltételezések szerint a Balkánon keresztül érkezett a borkultúra Európába. Annyi bizonyos, hogy az újkőkorszakban, egészen pontosan időszámításunk előtt 6000-ben már műveltek errefelé szőlőt. Az első borkészítésre utaló egyértelmű jelek az időszámításunk előtt 2. évezredben itt élő trákoktól származnak. Több volt egyszerű italnál, fontos részét képezte a Dionüszosz-ünnepeknek. A török hódítások alatt a borkészítés tudását és kultúráját a keresztény kolostorok mentették át az utókor számára. Nagy fejlődés a 19. században állt be, ezt az ide is elérő filoxéra vész vetette vissza, ennek sok errefelé őshonos szőlőfajta áldozatul esett.
Milyen szőlőfajtákat termesztenek?
Mivel a Balkán-félsziget északi kiterjedése nem egyértelmű (az említett határoló folyók nem mindegyike folyik össze), a méretét illetően is többféle számítás létezik, ám mindenképpen nagyjából az Ibériai-félsziget léptékű területről van szó. Bár a filoxéra sok helyi fajta vesztét okozta, még mindig találni belőlük bőven, ezek jó része ma is húzófajta. Az alábbiakban a legfontosabbak kerülnek bemutatásra országonként.
A nagy területen sokféle hatás keveredik a mediterrántól a kontinentálison át a hegyvidékiig. Ezt a folyók és a tengerek még tovább befolyásolják.
Mit tudnak a Balkán borai?
1990 előtt, akárcsak Magyarországon, itt is szocialista tömegtermelés és az állami tulajdon dominált. Az elmúlt évtizedekben viszont hatalmas fejlődésen mentek keresztül a borászatok. A legjobb borok itt is könnyedek, jó ivásúak, nem teng túl a hordóhasználat. A borászok inkább a szőlőfajták és az ültetvények karakterét igyekeznek megmutatni.
A fiatal nagy kedvvel kísérleteznek, sok pincészet kínálatában megtalálható a narancsbor, az amforás bor és a pet-nat. Édes borok készítésének komoly hagyománya van a Balkánon.
