Magyarországon is egyre gyakrabban találkozni érlelt beaujolais borokkal. De vajon mit tud ez az újbor árnyékában megbújó kategória?
Magyarországon is egyre gyakrabban találkozni érlelt beaujolais borokkal. De vajon mit tud ez az újbor árnyékában megbújó kategória?
Különleges misztikuma, varázsa van annak a szónak: beaujolais. Talán azért is, mert a Burgundia régióhoz tartozó azonos nevű borvidék bora az egyik legismertebb francia bor az óhazában és a határokon túl egyaránt. Olyannyira, hogy a világ Beaujolais-hoz köti az újbor megünneplését minden év novemberének harmadik csütörtökén. (Hagyományosan ekkor kerülnek a boltokba a beaujolais nouveau-k.) A borvidék alacsony alkoholtartalmú, rövid eltarthatóságú borai hosszú ideig csupán a Saône és a Rhône folyóparti településekbe és Lyon városába jutottak el. A piac növekedéséhez kellett az ország vasúthálózatának kiépülése, fejlődése is. Ez nyitotta meg az utat a Beaujolais-i borok előtt. A bor első távolabbi (és hivatalosabb) megjelenése az 1960-as évekre tehető. Ekkor keltette fel a párizsi vendéglősök és kávéházak érdeklődését az új, friss, aromásbor. Akkoriban a gyorsított eljárással készült fiatal vörösborokat a régió borászai azért hozták forgalomba, hogy megünnepeljék a szüret végét, a borkészítés befejezését.
Ez a fiatal bor viszont olyan színfoltja volt a palettának, hogy a beaujolais nouveau népszerűsége egyre nőtt. Azóta is egyre több örömöt szerez a borrajongóknak világszerte. A két megyén (Rhône és Saône-et-Loire) átnyúló Beaujolais Burgundia legdélibb része, önálló, nemzetközileg is jegyzett borvidék. Az 55 kilométer hosszan és 11-15 kilométer széles területen elterülő dűlői összesen 20 ezer hektárt tesznek ki. (Ezzel Magyarország második legnagyobb borvidéke lenne.) A beaujolais nouveau egyedi borkészítési technológiája az úgynevezett szén-dioxidos maceráció. Lényege, hogy egész, ép bogyókat tesznek a tartályba, majd szén-dioxiddal kiszorítják a levegőt, így az erjedés magában a bogyókban megy végbe. Ez garantálja a kirobbanó gyümölcsös ízeket. Fő alapanyag a vékony héjú, alacsony tannintartalmú egyszerű kékszőlő, a gamay.
Érlelt beaujolais bor
Míg a beaujolais noveau-ért tényleg az egész világ odavan, jóval kevésbé ismert tény, hogy éppen a „beaujolais noveau-őrület”, vagyis a könnyű bor sikere késztette arra a borvidék borászait, hogy más, sokkal komplexebb, hosszabb élettartamú borokat is készítsenek. Így ma már egyre több helyen készül tölgyfa hordóban finoman érlelt változat is, túllépve a korábbiakon, a megszokott technológiai megoldásokon.
A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara Tastin’France rendezvényén a Chateau de Durette pincészet beaujolais – vörös és fehér! – borai osztatlan sikert arattak. Különlegességüket az is adta, hogy nem a novemberben forgalomba kerülő tételek sorát gazdagítják. 8-12 napos tartályérlelés után pár hónapot tölgyfa hordóban is pihentek ezek a borok, csak utána palackozták őket. A Chateau de Durette pincészetnél mindössze 10 ezer palack készült ezzel az eljárással. Szintén fontos jellemző, hogy ennél a borászatnál a termés 80 százalékát bogyózzák, szem előtt tartva a jó ihatóságot, a kerekséget és a minél kevesebb tannint. Kóstolva ezek a tételek zamatosak, strukturáltak és jóval testesebbek a novemberi testvéreiknél.
Nemzetközi elismerések
Freund Adrienn, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara menedzsere szerint ez a kategória is egyre inkább helyet követel és talál magának a piacon. „Franciaországban a beaujolais borok nouveau változata mellett már hosszú ideje megtalálhatók a kereskedelemben a hordós érlelésű palackok is. Ez arrafelé nem újdonság, csupán Magyarországon volt eddig ismeretlen. Azért is örültünk, hogy a Chateau de Durette borászat bemutatta ezeket a borokat, hiszen ez új kedvenc lehet az itthoni beaujolais-rajongók körében. A pincészet számos nemzetközi díjat nyert már, legutóbb pedig az idei lyoni gasztrofesztiválon több boruk kapott arany-, ezüst- és bronzérmet. Sokat elmond az elismerés komolyságáról, hogy Lyon a francia gasztronómia fővárosa, ez az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó nemzetközi rendezvény. Az évente megrendezésre kerülő eseményen – amely idén ünnepelte tizenötödik születésnapját – nem csak borok, hanem sörök, sajtok és párlatok is bemutatkoznak a nagyközönségnek, illetve versengenek a zsűri pontjaiért. Márciusban 49 ország 10 ezer bormintája vett részt a megmérettetésen, a világ különböző részeiről összetoborzott 1200 neves zsűritag értékelt.”
