Első hallásra talán furcsán hangzik, de a tökéletes otthoni kávé elkészítéséhez a vulkánok jelentik a kulcsot!

A Daily Meal számolt be nemrégiben arról kávéval kapcsolatos kutatásról, amiben még vulkanológusok is részt vettek. A tanulmány a kávéőrlés közben felszabaduló elektromossággal foglalkozik, és a vulkánkitörésekkel való kapcsolatra is rámutat. Mindez közelebb segíthet minket ahhoz, hogy ízletesebb kávét főzzünk.

A kávéfőzés talán legalapvetőbb szabálya hogy egész kávészemekből nem igazán lehet finom italt készíteni. Az őrlésre a megfelelő extrakció érdekében van szükség: csak apró szemcsék esetén jön létre elegendő felület ahhoz, hogy a kávéban található anyagok feloldódjanak a vízben.

Az viszont már kevésbé közismert tény, hogy maga az őrlés minősége is nagyban befolyásolja a végeredményt. Egyrészt nem mindegy, hogy milyen eszközhöz milyen szemcseméretet választunk: filterkávékhoz alapvetően nagyobb, eszpresszóhoz pedig apróbb szemű őrleményre van szükség. Másrészt az őrlés közben a szemcsék felületén kialakuló statikus elektromossággal is számolnunk kell.

A Matter (másnéven Cell Press) című, angol nyelvű tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányban kávészakemberek és vulkanológusok közösen vizsgálták a kávéőrlés ízre gyakorolt hatásait. A tudósok az eredetileg a vulkáni hamuban található elektromosság mérésére használt eszközöket és módszereket az őrölt kávé elemzéséhez alkalmazták.

Rendhagyó kávé kísérlet, meglepő eredmény

A tudósok megállapították, hogy a vulkánból kilövellő hamu és kőzet bizonyos szempontból hasonlít az őrölt kávészemekhez. Mindkét folyamat eredményeként statikus elektromosság jön létre. A kávé esetén ezt a töltést az generálja, hogy az őrlőben hatalmas sebességgel ütköznek egymáshoz a szemcsék. A statikus elektromosság következtében az őrölt kávédarabok taszítják egymást, ez pedig csomósodáshoz vezethet. Ez viszont lecsökkenti azt a felületet, amivel a víz majd érintkezni tud, így pedig gyengébb, kevésbé karakteres lesz a kávénk. A probléma akkor is fennállhat, ha szabad szemmel éppen nem észleljük: a nagyon finomra őrölt, eszpresszóhoz használt kávéban mikroszkopikus méretű csomók is létrejöhetnek.

A tanulmány amellett, hogy párhuzamot von a két folyamat között, megoldást is kínál a kávéval kapcsolatos problémára. Fontos azonban kiemelni, hogy a módszert nem az említett tudósok dolgozták ki, hiszen azt már évek óta alkalmazzák a képzettebb baristák szerte a világon. A Ross Droplet Technique (RDT) lényege, hogy őrlés előtt kis mennyiségű vizet permetezünk a kávészemekre. A technika azért hatásos, mert az őrlőben a víz egyfajta szigetelőanyagként működik. Megakadályozza, hogy a kávészemek mikroszkopikus csomókba álljanak össze. A tudósok szerint nagyon hasonló folyamat zajlik le a vulkánkitörések közben is, mivel a felszabaduló vízgőz szintén hatással van a kilövelt anyagok töltöttségére és szerkezetére. A kávé valószínűleg a jövőben sok munkát ad még a kutatóknak. A tudósok úgy vélik, hogy a földcsuszamlásokat és a talajvíz felszívódásának mikéntjét is modellezhetik kávéval.

Egyébként amellett, hogy az RDT módszerrel jobb ízű kávét készíthetünk, a kutatók szerint rengeteg feleslegesen felhasznált (vagy a töltöttség miatt az őrlőben ragadt) kávét spórolhatunk meg vele. Úgy számolnak, hogy ha mindenki egy kevés vízzel bepermetezné a szemeket őrlés előtt, a világ évente több mint 250 millió dollárnyi kávét takaríthatna meg.

Címlapfotó: Candice Picard / Unsplash