A helyzet komoly: a német és cseh kutatók tanulmányát a világ egy legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature közölte le.

Európában a komlóval való sörfőzés évezredes múltra tekint vissza. Magyarországon jelenleg a legnépszerűbb alkoholos ital a sör. (Az egy főre jutó éves sörfogyasztás 70 liter körül alakul, a második helyezett borból 20 liter fogy.)

Ezért is rossz hír, hogy a klímaváltozás az utóbbi években alapvetően elkezdte befolyásolni a komlót, és így a következő évtizedekben az európai sörök íze és minősége is változhat. Ezt német és cseh kutatók egy csoportja mutatta ki nemrég, akik kutatásuk eredményeit a Nature tudományos lapban publikálták – írja az Agrárszektor.

A komló egy speciális növény, ami különleges szerepet játszik a sörgyártásban. A sör maga többezer éves múltra tekint vissza. A világ első nagyszabású sörgyára például ötezer éve, a kora-bronzkori Egyiptomi Birodalomban működött. Azonban a középkori Európában egy bencés nővér felfedezte, hogy az akkoriban gyorsan megromló sört komlóval tovább lehet tartósítani. Ez a felfedezés vezetett ahhoz, hogy a ma ismert, kesernyés komlóíz a modern sör szerves része lett. Ugyanakkor a komló kényes növény, és a termesztése speciális körülményeket igényel. A növény március és június közötti növekedési szakaszában több métert nő. Ekkor nagyon sok napfényt igényel, azonban nagyon sok vizet is, ezért is telepítették a komlóültetvényeket hagyományosan vízforrásokhoz közel. A komló termesztése Európában Németország északi részétől Spanyolországig terjed, ám a legtöbb komlóültetvény Németországban és Csehországban található. Amik nem meglepő módon Európa sörkultúrájának nagyhatalmai is.

A sör is áldozatul esik a felmelegedésnek

A kutatók által írt tanulmány alátámasztja, hogy mára a klímaváltozás számszerűsítve is elkezdte kifejteni hatását az európai komlótermesztésre. A tanulmány szerzői Csehországban, Németországban és Szlovéniában összesen öt hagyományos komlótermesztő régiót vizsgáltak. Először is felmérték a régiók komlótermesztésének idősoros adatait 1970 és 2020 között. A kutatók a termelési adatokat aztán összevetették a régiók meteorológiai adataival, beleértve az eső és a napfény mennyiségét az egyes területeken, és az átlagos hőmérsékleteket. Ezen kívül pedig megvizsgálták a komló virágában található lupulin mennyiségét. A lupulin a komló murva leveleinek és gyümölcseinek mirigyében termelődő sárgászöld por, ez az az anyag, ami a sörfőzéshez fontos alfasavakat tartalmazza.

A kutatás azt mutatta ki, hogy a globális felmelegedés megváltoztatta az európai ültetvényekben a komló életciklusát. A felmelegedés egyik hatása, hogy a virágzás akár húsz nappal gyorsult a felmelegedés miatt, egy másik negatív hatás pedig az, hogy a túl magas hőmérséklet képes roncsolni a virágokat. Azonban a minőséggel is vannak bajok. A tanulmány vezető szerzője, Martin Mozny, a Cseh Tudományos Akadémia kutatója, azt nyilatkozta a spanyol El País lapnak, hogy a változó klíma miatt a növény életciklusában korábban indul be a virágzás, és emiatt a komlóban található alfasavak minősége és az aromája is gyengébb lett, mint korábban.

Címlapfotó: zinodegroot / Unsplash