Ma mindenben a fenntarthatót és a természetest keressük, pedig a rovarirtószerek alig pár évtizedig "éltek".
Ma mindenben a fenntarthatót és a természetest keressük, pedig a rovarirtószerek alig pár évtizedig "éltek".
Az organikus (vagy bio-), biodinamikus és natúr borok (összefoglaló néven természetes vagy ökológiai borok) szemantikai labirintusának értelmezése sok borfogyasztó számára homályos lehet. Ezek a fogalmak gyakran fedik egymást, de nem cserélhetők fel. Mielőtt még bárki használta volna ezeket a kifejezéseket, sokkal hosszabb ideig létezett természetes szőlészet és borászat, mint nem, hiszen a felszívódó vegyszerek és adalékanyagok használata csak a 20. században, azon belül is a második világháborút követően terjedt el igazán.
Régészeti bizonyítékok alapján a szőlészet és borászat több mint 7000 éves múlttal rendelkezik. Valójában történelmének csak apró töredékében, az elmúlt nyolcvan évben terjedt el a felszívódó vegyszerek (rovarölők, gyomirtók, gombaölők) használata a mezőgazdaságban, azelőtt minden bor „természetes bor” volt a mai definíciónk szerint.
Amikor az amerikai katonák, a második világháború idején, külföldön állomásoztak, magukkal vittek egy számukra nagyon hasznos szert, a rovarirtót. A DDT – a kémiai vegyület rövidített neve – nem volt teljesen új vegyszer, de használatát a hadsereg újraélesztette, mivel megakadályozta a korábbi háborúk során komoly többlethalálozást eredményező, a rovarok által terjesztett betegségek okozta haláleseteket.
A rovarirtó szer így igazi csodaszerként jelent meg. Elpusztította a „rossz” bogarakat, és akkoriban még úgy tűnt, alig van emberre vagy a környezetre gyakorolt negatív hatása. Ahogy elterjedt a csodaszer híre, az otthoni gazdák is szerették volna kipróbálni a szert, ami megsemmisítette az általuk károsnak tartott rovarokat, így az ő igényeikre hamarosan kidolgozták és világszerte elkezdték alkalmazni a mezőgazdasági vegyszereket. Az iparban végzett beruházások és kutatások pedig életre hívták az első gyomirtó szereket. De hogyan is kapcsolódik ez a borokhoz?
A háború után a szőlőtermelők (ahogyan más mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkozó kollégáik is) elkezdtek vegyi kezeléseket alkalmazni rovarok, gyomok, penészgombák és más problémák elnyomására. Ez akkor hatalmas győzelemnek tűnt a háború utáni generáció számára. Bár ma már megértjük a DDT és sok utódjának káros hatásait, akkoriban új technológiának tűnt. Örömmel fogadták, hogy növeljék a termelékenységet, hozamokat és természetesen a profitot a mezőgazdaságban, így a szőlőtermelésben és a borászatban is.
Emellett ugyanakkor bizonyos borászok már az 1960-as és 1970-es években elkezdtek ökológiailag orientált megközelítést kifejleszteni. Ők azok, akik nem akarták követni a magas hozamú szőlőfajtákra és vegyszerek használatára alapuló trendet. Ez az időszak jelöli az eredetét a modern ökológiai szőlészetnek, ahonnan elindult az organikus, biodinamikus és natúr borok modern története.
