Áprilisi lapszámunk pincelátogatás rovatában ezúttal a Heimann családot kerestük fel.

Mondhatnánk, hogy a jövőbe látunk, és azért mentünk Heimann Zoltánékhoz, mert tudtuk, hogy pont akkor kapja meg a Borászok Borásza rangos elismerést, amikor az aktuális pincelátogatás rovatunkban ők állnak majd a fókuszban. De ez nem lenne igaz. Így viszont, hogy Heimann Zoltán lett az idei Borászok Borásza díjazottja, nem szeretnénk szó nélkül elmenni emellett a tény mellett. E cikkel azon olvasóink számára is engedünk egy kis bepillantást az ominózus cikkbe, akik nem szerezték még be a magazint. Ezt egyébként megteheti bárki online is, hátha hozunk még jónéhány jövőbelátó cikket!

Élvezetes borok, figyelmes és személyes vendéglátás, közösségépítő kulturális események - a szekszárdi Heimann családnál minden együtt áll ahhoz, hogy emlékezetes élményekkel gazdagododjanak a hozzájuk látogatók.

„Jók a kilátások” a Heimann Családi Birtokon

Ifjabb Heimann Zoli nemzetközi tanulmányai és tapasztalatai után fokozatosan vette át a Heimann Családi Birtok vezetését, és az elképzeléseinek megvalósítására hozta létre a Heimann & Fiai márkát, annak önálló arculatát és markáns címkevilágát. A borok pedig egy olyan, évjáratról évjáratra csiszolt, a mai kor szellemiségét közvetítő borkészítési filozófia mentén kerültek palackba, amely az egészfürtös préselés, a spontán erjesztés, a derítés mellőzése révén a helyi fajták (kadarka és kékfrankos) és a terroir hű lenyomatát adja, valamint a gyümölcsösséget, a könnyedséget helyezi előtérbe. Zoli érezhetően „belenőtt” a feladatba, magabiztosan, tudatosan és határozottan képviseli azt, amiben hisz.

Mindeközben a fogyasztók által megszokott és kedvelt Heimann-borok sem tűntek el. A 2020-as Birtokbor és a Merlot nemsokára debütál, és természetesen a Barbár is része maradt a portfóliónak. „Sikerült konszenzusra jutnunk, aminek értelmében megőrizzük a klasszikus vonalunkat is. Az organikus gazdálkodás, a derítőszer és szűrés nélküli palackozás, a minimális kénhasználat mind-mind bizonytalanságot, kockázatot jelent a szőlő és a bor minősége szempontjából – mondja idősebb Heimann Zoltán. – A klasszikus portfólióban igyekszünk stabil és kiszámítható borokat létrehozni; a Heimann & Fiai boroknál Zoli többet kockáztat, de sokkal izgalmasabbak az ízek, a zamatok. És itt jön egy vallomás: Ágival a kezdeti félelmeinket felváltotta egyfajta szerelem, mert hogy nagyon szeretjük ezeket a borokat. Sokkal ízgazdagabb, élettel telibb, szerethetőbb egyéniségek. Ha tehetjük, mi Heimann & Fiai kadarkát és kékfrankost iszunk. Képzelted volna, hogy a Napa völgyéből, egy jó nevű csúcsétteremből jön egy Facebook-bejegyzés, hogy az egyik legkedvesebb boruk a Porkoláb-völgy Kadarka?

Nehezebb dió?

„Érdekes, hogy Magyarországon ez egy lassabb folyamat. A kadarka talán már áttört, de a kékfrankos még mindig úgy van az emberek szájában, hogy savanyú, hogy zöld ízű. Ezt újra kell építeni, és a kékfrankos képes erre; a syrah-hoz hasonló karriert be tudna járni. Nem lesz mindenhol meghatározó fajta, de bizonyos termőhelyekről önálló karakterrel, egyéniséggel, fűszerességgel hozzá tud tenni a világ borkultúrájához.”

Zoli átveszi a szót: „El kellett indulni ezen az úton, és nem lehet óvatoskodni. Az egész fürtös feldolgozás, a spontán erjesztés több karaktert visz a borokba; nyíltabbak, vibrálóbbak ezek a kadarkák és kékfrankosok. Csúsztam bele én is pofonokba; fontos tanulság, hogy bár minimális eszköztárat használunk, ehhez társulnia kell a rendszerszintű kontrollnak. A hibák előbbre visznek minket, és nincs visszaút.”

A teljes cikk a Vince Magazin 2023/4. áprilisi lapszámában olvasható. A magazin kapható országszerte, vagy megrendelhető közvetlenül tőlünk, a kiadótól.

Szerző: Vancsik IvettCímlapfotó: Acsai Miklós