Márciusi lapszámunk Utazás rovatához ez Etyeki borvidék pezsgő helyszíneit választottuk.
Márciusi lapszámunk Utazás rovatához az Etyeki borvidék pezsgő helyszíneit választottuk.
Az Etyeki borvidék pezsgése tagadhatatlan. Harminc évvel ezelőtt még kétdecis talpas pohárba mérték nekünk a bort, majd jött a Rókusfalvy Birtok szervezte Kezes-Lábos Fesztivál, később az Etyeki piknik, a Pezsgőkonferencia. Megjelent Árpás Laci Sonkamester, megszerettük az Etyektej termékeit, eljártunk ebédelni a Rókusfalvy Fogadóba. Megnyitotta ajtaját az Etyeki Kúria, argentin vircsaftot hozott a Haraszthy Pincészet. Olyan új generációs borászok vetették meg lábaikat, mint például Szijjártó Előd, vagy éppen az ex-Onyxos Gervai Jani. Így vagy úgy, de sikk lett Etyekre járni. Megtanultuk, hogy a sauvignon blanc-nal, pinot noirral vagy éppen a chardonnay-val itt nem nagyon lehet mellényúlni. Az utóbbi kettő ráadásul ma már az Etyeki Pezsgőt igyekszik megismertetni, s megszerettetni a fogyasztókkal (a pinot blanc és a pinot gris mellett).
A chardonnay kapcsán mi is az Etyeki borvidék lankáit vettük célba, és Hernyák Tomival (Hernyák Birtok) beszélgettünk arról, hol is tart ma az Etyeki Pezsgő. A teljes cikk elolvasható a Vince Magazin aktuális lapszámában. Az alábbi galériában pedig mintegy kedvcsinálóként hozzuk mindazokat az értékes gondolatokat, amelyek a magazinból kimaradtak.
A Hernyák Birtok idén éppen 30 éves. Annak idején párlatokkal kezdték, most a pezsgő mellett párlatokkal is folytatják – hamarosan napvilágot látnak a pince mélyén féltve dédelgetett 15-20 éves tételek is. Míg a világjárvány előtt az Etyeki Öreghegyen egymásnak adták a kilincset a külföldi vendégek, 2020 óta jóformán csak magyarok érkeznek ide. Nem meglepő, hogy a helyiek közül egyre többen kacérkodnak a gasztronómiával, így a Hernyák Birtokon is lesz majd rá mód, hogy a bor mellé kis harapnivalót is kapjanak a vendégek. Emellett az itteni pincék izgalmas rendezvényekkel is készülnek – már csak ezek miatt is érdemes figyelni az öreghegyi történéseket.
Amikor mi 30 évvel ezelőtt megérkeztünk Etyekre, itt még 15-20 ezer forintért lehetett pincét venni. Ezek a területek akkor eléggé értéktelenek voltak, de apu már akkor nagy fantáziát látott bennük. Pezsgőt 2010 óta készítünk folyamatosan, ma pedig a szortimentünk 80%-át adja ez a termék.Hogy mi lesz húsz év múlva, azon már mi is gondolkodunk. Ma még tudunk játszani a szüreti időpont megválasztásával. Mi itt az északi borvidékek közül egyébként is hűvösebb területen fekszünk, a Zsámbéki-medence miatt pedig van egy állandó szélcsatorna.Kivételes szerintem, hogy én milyen szinten megkapom a támogatást és a tiszteletet a nálam idősebb generációtól, és nem csak annyi van, hogy akkor csináljak egy saját bort. Megjegyzem, én ezt soha nem is akartam. Ez egy olyan márka, amelyen családi név van ráírva a címkére, és jó lenne, ha ezt még több generáció is követné. Nem a személyi kultusz kell, hogy domináljon, hanem fontos, hogy legyen kontinuitás.Nem a teljes Etyek-Budai borvidék pezsgőkészítését szerettük volna megreformálni, hanem azt találtuk ki, hogy készítünk egy kvázi falubort – de azt a piramis csúcsára helyezzük. Megnéztük, hogy melyek azok a dűlők, amelyek Etyek közigazgatási területéhez tartoznak. Hosszú, sokszor átkóstolt és kéthavonta tartott pezsgőklub után 3 év alatt született meg az Etyeki Pezsgő eredetvédelem, ami az addig használt negyven fajtát leszűkítette négyre: chardonnay, pinot noir, pinot blanc és pinot gris.A pezsgőbe nagyon sok munkát fektettünk, borvidéki szinten is. Champagne-hoz képest még gyerekcipőben jár nálunk a pezsgőkészítés, viszont itt van már 12 olyan termelő, aki nem Szentesinél vagy Garamvárinál készíti a pezsgőt. Mi hiszünk abban, hogy ez a tétel rentábilissá is teheti a családi gazdaságokat.Szerintem ilyen kicsiben tud működni az, hogy nincsen konkurálás köztünk. Hiszek a poziítv konkurenciában, hiszen addig sem nyugszol, amíg tudod magad kihez mérni.
