A Zalai borvidék még sokak számára fehér folt. Néha a térképen is, de a pincészetek, borok szempontjából biztosan. Bemutatjuk a Hegyke bort!
A Zalai borvidék még sokak számára fehér folt. Néha a térképen is, de a pincészetek, borok szempontjából biztosan. Úgyhogy nincs más hátra: bemutatjuk a Hegyke bort!
Oka lehet ennek, hogy a terület meglehetősen tagolt, sok száz hektárnyi hullámzó erdő választ el időnként egy-egy zsebkendőnyi parcellát. A szőlősorok szabdalta lankákon nemcsak a mindenütt ismert, bejáratott fajtákkal találkozhatunk, hanem a megye szülötteivel: cserszegi fűszeressel, nektárral, Rozáliával vagy pátriával is, idén nyáron pedig akár a Zalai közösségi borba, a Hegykébe is belekóstolhatunk!
Mindenki a hegyért, a "Hegyke" mindenkiért
És hogy a sok változatosság ellenére mi a közös az ezen a borvidéken tevékenykedő borászatokban? A zalai „egy mindenkiért, mindenki egyért”, a borvidék új zászlós bora: a Hegyke! Már a neve is hamisítatlanul zalai: huncut, nagyotmondó, ambiciózus és kedves. Hiszen a zalai ember, hiába dombjai vannak, mindig „hegy”-ről beszél. És ha már meg kell alkudnia, hát előbb mond hegykét, apró hegyet, mint holmi halmot. Benne a névben ugyanakkor a sok gyümölcs, a virgonc savak, de az a vágy is, hogy mindent megmutasson a bor, ami a hegyen van. Házasítás tehát, ami elsődlegesen Kárpát-medencei szőlők (50-70% olaszrizling, hárslevelű vagy királyleányka) és hangsúlyosan helyi fajták (10-40% cserszegi fűszeres, pátria, Rozália, korona vagy nektár) felhasználását teszi kötelezővé. A fennmaradó néhány százalékra minden, a Zala OM termékleírásban szereplő fehér fajta használható.
Kép: Dóka Éva Pincészete
Most ugyanis, amikor akár egy kisközért polcáról is választhatunk olasz és chilei, francia vagy ausztrál bor közül, (újra, végre?) felértékelődik a lokális. A Hegykénél beszédesebben helyi, zalai dolgot pedig el sem lehet képzelni! A cél pedig egy jól iható, komplex, gyümölcsös és tartalmas cuvée, amely karakteresen adja vissza a termőhelyi adottságokat, viszont nem hagy eluralkodni egyetlen fajtát sem. A címke arculata egységes, sugallva a közös célt, irányt, megidézi Zala vármegye címerét, de különbségeket is mutat, hiszen minden termelő a saját területének domborzati ujjlenyomatát viselheti a palackján.
A borvidéki zászlós ugyanis nem szólóária, hanem egy olyan kórusmű, ahol minden szólam más dallamot énekel, az összhangzás mégis harmonikus, tiszta és gazdag. Az előírások adta mozgástér pedig garantálja: évről évre hasonló stílusú, mégis mindig (akár fajtaösszetételükben, akár arányaikban) új és új Hegykék fognak születni. De addig is kóstoljuk, élvezzük a második, 2022-es évjáratot!
Borkóstolási jegyzetek, és termelők bemutatása megtalálható a Vince Magazin aktuális, júniusi lapszámában!
