A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) örömmel értesült Magyarország Kormányának döntéséről, miszerint az uniós előírások miatt bevezetésre kerülő hulladékgazdálkodási szabályozás nem eredményezheti a borászok terheinek növekedését.

A kormányzattal az elmúlt hónapokban folytatott egyeztetéseken a HNT hazánk 22 borvidékén dolgozó 25.000 szőlőtermelő és mintegy 2.000 borászati hegyközségi tag védelmében kérte a szabályozás felülvizsgálatát.

A HNT a szakmaközi szervezeti elismerésében és az ágazati stratégiában is megerősítette a szektor elkötelezettségét a környezetterhelés csökkentése mellett. Ez a vállalás a hegyközségi tagok belső meggyőződéséből ered, hiszen a magyar szőlőtermelők és borászok az évről évre megújuló természet körforgásában dolgoznak. A termőtalaj védelme, a biológiai sokszínűség megőrzése, az integrált és ökológiai gazdálkodás előmozdítása csak néhány aspektusa az ágazat környezettudatos szemléletnek.
A borászati termékek hagyományosan a korlátlanul újrahasznosítható üveg palackban kerülnek a fogyasztók asztalára. A több évszázados múltra visszatekintő üveg palack használatát a minőségfejlesztés és az egységes arculat érdekében több magyar borvidék eredetvédelmi szabályozása tartalmazza. Ennek az ikonikus példája a tokaji palack, melyet az Európai Unió rendeletei külön oltalomban részesítenek.

„A körforgásos gazdálkodással kapcsolatban az Agrárminisztériummal és az Energiaügyi Minisztériummal zajló megbeszéléseken a HNT az ágazat egységes álláspontját képviselte. A kormányzattal fennálló kiemelt partneri kapcsolatunk alapja az őszinte párbeszéd, mely egyértelműen hozzájárult közös munkánk eredményességéhez. A jelenlegi döntés egyik aspektusa, hogy a kiélezett európai borpiaci versenyben a minőség az ágazat versenyképességének meghatározó eleme, hiszen a bor egyértelműen élvezeti, kulturális továbbá szakrális termék. A HNT elnökeként számomra ennél is fontosabb, hogy a kormánydöntés figyelemmel volt az ágazat termelési jellegére. A borvidéki településeken dolgozó hegyközségi tagok mögött ugyanis családok és munkatársak állnak. A döntés egyértelműen egy konzervatív értékeket valló közösség iránti felelősségvállalás kifejezése. A HNT mindig ezt az értéket képviseli a tárgyalásai során” - emelte ki Frittmann János a HNT elnöke.
A kormány döntését követően a HNT folytatja a szakmai egyeztetéseket az illetékes minisztériumokkal a részletszabályok mielőbbi kidolgozása érdekében. Az egyeztetések során a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) felülvizsgálata mellett, azzal párhuzamosan napirendre kell venni a 2024. január 1-én induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) követelményeit is.
Frittmann János hozzátette: „A kormányzattal zajló tárgyalásokon a HNT célja, hogy ne növekedjenek az ágazat gazdasági és bürokratikus terhei. Tagságunk legfontosabb feladata a minőségnövelő beruházások folytatása a szőlőtermesztés és a borászat területén egyaránt.”

Címlapfotó: Stephanie Berbec/Unsplash